Kánya Emília: Réges-régi időkről

Egészen megindító, néha könnyeket előcsaló életrajzi regényt olvastam a napokban. Kánya Emília, a XIX. század kevéssé ismert, de mégis jelentős evangélikus nőalakja saját élettörténetét írta meg idős korában, visszaemlékezés formájában. Életrajzi regényének megindító és döbbenetes vonásai vannak. Mesebeli gyermekkora, és szépre és jóra való fogékonysága után a szelíd és a művészetekben örömét lelő leány viszontagságos házasságot, gyermeknevelés és nélkülözést élt meg. Életének részleteiről hol bővebben, hol egészen szűkszavúan olvashatunk. Az öröm, az anyai büszkeség, az írói és szerkesztői úttörő pálya viszontagságai és a korabeli főúri és nemesi társasági élet leírása igen bőséges. A kudarcokról, a fájdalomról, a gyászról szűkszavúan ír - a tények mindent elmondanak, a fájdalom részletes leírása miért is lenne szükséges...

A regényben is megjelenő Insula Lutherana (Deák téri evangélikus templom és a hozzátartozó parókia és gimnázium) leírása persze megdobogtatja az evangélikus szívet, nemkülönben a Pilissel, Sárkány Sámuellel kapcsolatos rész, még akkor is, ha Kánya Emília leírásában nem kap túl dicsőséges szerepet eme momentum. De az egész regényben lenyűgöző ennek az asszonynak a műveltsége, a világlátása, a szépre és jóra való törekvése, a gyengeségében is erőssé váló jelleme. Persze korának szülötte,és stílusa talán túl fennkölt a mai olvasó ízlésének, de nem hiszem, hogy ez hibája lenne. Inkább erénye, hogy felvonultat egy olyan panorámát, amelyben a korabeli evangélikus meghatározó egyházi és politikai vezetők szerepet kapnak, és kibontakozik Magyarország történetéből egy talán ismert, de még titokzatos kor, újabb  izgalmas részletekkel és információkkal gazdagodva. 

Én nem tudtam letenni a könyvet és rajongójává váltam Kánya Emíliának, az 1860-as években meginduló Családi Kör c. magazin szerkesztőjének, egy 8 gyermeket világra hozó anyának, művészi szépségekkel és csúfos kudarcokkal megtűzdelt életének.





Idézetek a könyvből:

... megtanultam az anyaszív csudálatos képességét: minden gyermekének odaadja egész szívét, és mindegyiknek egyforma forró szeretetét. Nem károsodik egyik gyermeke sem. Csudás számtani tétele az anyaszívnek: megosztva is egész marad!

... a nevelésnek is megvan a maga komoly, olykor nehéz oldala is, a gyermeklélek a legnagyobb tanulmány, és nemcsak virágok fakadnak ez úton, hanem tövisek is sebzik ujjainkat.

További linkek Kánya Emíliáról:
Magyar Protestáns Panteon
Kánya Emília emlékei Petőfi Sándorról
Dokumentum-film, melyet azon a napon vetítettek, amikor a könyvet elolvastam :-)