Van úgy, hogy az élet változást/váltást hoz, de ne feledkezzünk meg arról, ami jó volt, fontos volt és sok szempontból sokat jelentett... Köszönünk mindent!
gondolatok, élmények, tapasztalatok - ahogyan jönnek, amit fontosnak tartok, ami megfog, ami érdekel, ami kicsit emlék is...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tánc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tánc. Összes bejegyzés megjelenítése
Táncbemutató a péteri falunapon
Nem kétséges, hogy egy falunapnak mindig meg van a maga falusi bája. A mai napon Péteriben rendezett falunap egyszerűen zseniális volt - a színpadon folyamatosan elment a hang, mert a körhintás túl sok áramot fogyasztott, a színpad sötétedés után piros-zöld villódzó fényekkel volt megvilágítva és a mai társadalom két szélének képviselői békésen ünnepelték Péteriben a 2012. év augusztus 20-át. Természetesen ehhez a bájhoz már csak a pilisi goldance-es táncosok tudtak érdemlegesen hozzászólni, akarom mondani hozzátáncolni.
A táncuk alatt (no nem az áramszünetes rész alatt) megtelt a színpad előtti tér, és "Jaj de cukik" felkiáltással üdvözölték a táncosokat az egyik képen meg is örökített, ma még titkos rajongók.
És hát ilyenkor ugye a szülői szív nagyokat dobban - ki nem lenne büszke táncos gyermekére, az egész csapatra, és erre a bájos vidéki falunapos fellépős feelingre? Gratulálunk Fanni, Gergő, Blanka, Peti, Nikol, Attila, Lili és Dani!
(regionális) Ki Mit Tud 2012 Monor
Ma a monori Ki Mit (nem) Tud verseny maratoni első napján vettünk részt. Az élmény annyira komplex, hogy hirtelenjében nem akarom elrontani a tudósítást holmi úttörő-jellegű dokumentációval (Mint a mókus...), ezért most csak a képeket teszem fel első körben. Tanúskodjanak legalább a képek arról, hogy milyen büszkék vagyunk táncosainkra, akiknek lelkesedése és tehetsége felül tudott emelkedni egy hatalmas kérdőjellel végződő kimittud-os tapasztalaton is... (néhány kép nem pilisi indulókat is ábrázol, gratula nekik is)
Folyt. köv. (fényképek tőlem)
Táncversenyen jártunk...
Febr. 19-én táncversenyen jártunk Tökölön. Dani fiunk, és párja Lili, az előkelő harmadik helyezést érték el, de nem ez volt a lényeg... Inkább olyan volt az egész, mint amikor a szülők álmai egy pillanatra megvalósulni látszanak. Most még nem számít, hogy mit hoz a jövő, mert épp elég egy pillanatra belefeledkezni gyermekeink táncába, örömébe, izgulásába vagy éppen csalódottságába...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

