gondolatok, élmények, tapasztalatok - ahogyan jönnek, amit fontosnak tartok, ami megfog, ami érdekel, ami kicsit emlék is...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: macaron. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: macaron. Összes bejegyzés megjelenítése
A hónap utolsó napja
Minden eddigi tapasztalattal ellentétben a január sokkal kellemesebb hónap volt, mint az eddigi januárok. Legalábbis sokáig így tűnt, míg nem az utolsó nap valahogyan nehezebbre sikerült.Az esti macaron-sütés ezt a feeling-et próbálta feloldani. A poén benne nem az, hogy úgy tűnik, van egy recept, ami itthoni körülmények között egészen szép macaronokat produkál, hanem az, hogy ezeket Ziti nyomta a habzsákból a tepsire. Először féltem, hogy ebből mi lesz, de tökéletesen sikerült neki. Nem is értem hogyan. Szóval közös az eredmény. Ezt megkoronáztuk egy közös társasozással is.
Bízom benne, hogy az elvarratlan szálakkal is lesz majd valami, és minden eddigi tapasztalattal ellentétben egészen jó hónap lesz ez a január 2012-ben.
Amikor Párizsból meglepetés érkezik...
Wow, nem is gondoltam volna, hogy egy párizsi cukrászda látogatási javaslat ilyen jól ér véget! Egy vidéki macaron-rajongónak (mint én :-), valóságos csoda ez a kis doboz, amelyben Pierre Hermé macaronjait találod! Hat Hét kicsi csoda, hősies türelemmel körítve, hogy kibírjam az éjszakai fotózásukat úgy, hogy nem falom fel rögtön mindet!
Hát igen, jó tudni, milyen a Hermé macaron. Lelkesedésem fokozódik, tervek születnek, kell mindenkinek egy kis titkos rajongás :-)))))
Pierre Hermé, a világhírű cukrász honlapja
Macaron - macera
Örülök is, meg nem is... Most írhatnám, hogy a macaron tkp. egy elátkozott sütemény, és mennyire igazam lenne. Miért ennyire balhés egy ilyen kis tallér?
Amúgy a sütőben úgy nézett ki, hogy sikerült, és valójában sikerült is, csak egy kicsit túlsütöttem. Mondjuk ez a legkevesebb, ezen még tudok legközelebb javítani. Mert hogy van talpacskája, meg is emelkedett szépen, finom is, a sütőpapírról is cukin lejön.
Krém hozzá? Na, az még nincs. Macaron-sütéskor krémet nem készítünk előre. Ha valaki kérdezné, hogy miért, nyugodtan hivatkozzatok rám.
Macaron rulez...
Régóta hőn áhított órát kértünk Mach Timitől a Csillagánizs Főzőiskolában. Macaron továbbképzésre vágyunk. Többen, akik szinte (és sőt) ismerősként üdvözöljük egymást az órákon, egyszerre kértük Timit: legyen egy este, amikor "csak" a macaron van a főszerepben, és persze mi...
Mielőtt bárki fanyalogna, hogy macaron-sznobizmusban szenvedünk, elmesélném, hogy egyszerűen a kihívásokat szeretjük. Mert macaront sütni kihívás: egyáltalán nem biztos, hogy sikerül. Illetve mostantól azért hátha, hála Ferenczi Hajninak, a Csalogány 26 cukrászának, akik mindent elkövetett azért, hogy macaron szakemberek legyünk mi is.
A képek alapján látható, hogy kétféle macaront sütöttünk, csokisat és citromosat. Az óra lényege a macaron-készítés technikájának és az alapanyagok helyes használatának elsajátítása volt. Sokat beszélgettünk közben, nevettünk és kóstoltunk. Még egyetlenegy órán sem éreztem még ilyen titkos késztetést, hogy a csokikrémből, a citromkrémből, sőt még a kisült macaronokból is hadd vegyek még egy kicsit...
Fel vagyok szerelkezve őrölt mandulával, a tojásfehérje "pihen" a hűtőben, a Wilton ételfesték is a felhasználásra várakozik, a csokikrémet pedig már ki is próbáltam egy tortához. Iszonyú finom... És üzenem mindenkinek, aki tényleg doktorálni szeretne macaron-készítésből, hogy Pierre Herme világhírű francia cukrász macaron könyve angolul is megjelent...
A macaronok megsütöttek engem
Egy nap leforgása alatt szakértővé lettem, macaron-szakértővé. Kérdezzetek, melyik blogon ki milyen hőfokon süti, olasz meringue habbal, vagy sima felvert habbal, idiot-proof macaront, vagy Pierre Herme macaronját, én ma délután és este kb. mindkét variációt végigzongoráztam.
A történet azonban nem ma kezdődött, hanem még akkor, amikor nem is kóstoltam macaront, e híres francia sütit, hanem csak láttam, és elkötelezett gasztro-sznobként megtetszett, hogy mindenki megpróbálja, nehezen megy neki, azután mégis sikerült, majd megfogadja, soha-többé. Pontosan így jártam én is. Az első sütés a kukában landolt - tudom is, hogy miért. A második első sütéséről lesznek fotók, nem vagyok büszke rájuk, de kellettek a helyes hőfok kitalálásához. Azután a többi valami csoda folytán macaron alakot kezdett ölteni, még a végén a ganache csokikrémet is el kellett készítenem, mert csak összetapasztom őket, ha már macaron formájuk van.
De ekkora küzdelmet már rég éltem meg sütiért. Laptop a pulton, a receptleírást próbáltam szó szerint venni, nagy hasznát vettem a Csillagánizs főzőiskolában tanult cukrászati fogásoknak (lásd habzsákból kinyomás), még ha "cicisre" is sikeredtek némely macaronok, elhihetitek, hogy a végén már ez volt a legkisebb bajom.
De talán még most sem hiszem el, hogy a macaronok a hűtőben figyelnek és a fotók bizonyítják, hogy kb. 5 perccel ezelőtt igen, még ebben a formában leledztek.
Úgy érzem, hogy ami nekem a karácsonyi szünetben sütés-főzés címén kimaradt, most bőven bepótolódott. Kicsit büszkén úgy érzem, hogy azért végül is a macaron-ok nem fogtak ki rajtam. Ha egyszer mégis elfog újra a macaron-sütési láz, tudni fogom, mire figyeljek. Bár a macaron-oknál semmit sem lehet előre tudni...
Az általam megsütött (elvileg rózsaszín) macaron recept innen származik: Candy's blog
Keresd a váci Desszert Szalont!
Mit tegyen az ember, ha csak 1 órája van Vác feltérképezésére? Persze Főtér, templom, nagyon klassz, de hol a híres Desszert Szalon? Esik, fúj, szörnyű felhők gyülekeznek, de bele kell, hogy férjen ebbe a rövid órácskába Mihályi László sztárcukrász kicsiny sütis boltja.
A hírek szerint nem akármilyen sütik készülnek itt. A pilisi foodpolice ennek utána kíván járni. És az ilyen dolgok már szinte a belépéskor eldőlnek. Elég rápillantani a kínálatra, hogy a szemek elkerekedjenek, és az ember fel akarja vásárolni az egész kis cukrászdát. De választani kell. Az első kötelezmény a macaron. Ezért: A legjobb macaronok a Dining Guide szerint. Nekünk bejött..
Második választott süti az Eszterházy torta. Jóval diósabb, mint vetélytársa, a Daubner-féle Eszterházy, nálam marad a második helyezés. A két kötelező süti után ízkaland következett. Mogyorós, rebarbarás sütik, egyik finomabb, mint a másik. Végül is négy általunk választott süti és a látvány alapján megerősíthetem: kreativitás és minőség a kulcsfogalmai az egyszerű, ámde igényes vasárnap délutáni süteménye vágyóknak.
A sütizés után kb. 100 m sétát tettünk és cuki fotókat készítettünk :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










