MOVIE-SHELF: The Pawnbroker - A zálogos
Több hendikep előzte meg a film megtekintését. Az első egy teológiai könyv volt, ami illusztrációként használta fel bizonyos homiletikai témák magyarázatához. (1) Kell nekem szakirodalmat olvasni...
A másik hendikep egy szószerinti hendikep, még pedig egy jeges járdából fakadó igen kellemetlen hendikep, néhány nap kényszerpihenő volt. (2) Kell nekem, hogy ilyenkor jussanak olyan filmek az eszembe, amikre máskor soha nem lenne időm...
Nos, így jutottam el végül is Sidney Lumet 1964-es filmjéhez, a "The Pawnbroker" c. filmhez. Sol Nazerman egy koncentrációs tábort megjárt apa, aki elveszíti családját. A filmben több villanókép idézi fel az eseményeket, heartbreaking... Egy zálogboltot vezet Sol, minden érzelmet kizár az életéből. Egyedül a pénz érdekli, így éli érzelemmentes, cinikus és megtört életét. A tragikus események 25 éves évfordulója változásokat hoz életében. Jesus Ortez, boltjának törekvő beosztottja, egy özvegy szociális munkás és a harlemi arcok olyan lelki krízisbe sodorják, hogy újra összeér életében a múlt és az értelmetlen jelen. A film ezt a krízist dolgozza fel, illetve dolgoztatja fel a nézővel...
Kevés olyan filmet láttam életem során, ami egzisztenciálisan ennyire a legmélyebb kérdéseket vetette volna fel. Az a klisé, hogy felkavaró volt a film, nem is tudja igazán visszaadni azt, amit érzek. De biztosan nem véletlenül van ez így, és még ha nem is a legjobbkor néztem meg, sok mindent újra és először megértettem általa.
Recap: minden ember hálás lehet a legkisebb boldogságért is, mert vannak, akiknek ebből egy szemernyi sem jut...
Downtown hajnalban
Nem, ez nem az a Downton. Ez a budapesti downtown, azaz a Belváros, ahogyan már rég nem láttam, igen kora reggel. A helyzetet egyedül a már nyitva tartó Starbucks mentette meg.
Sajnos nem tudtam bizonyos nosztalgikus érzésektől elvonatkoztatni, ezért visszaemlékeztem arra, amikor még gyermekkoromban Starbucks helyett a Párizsi utcai Mézesmackó nevű gasztronómiai egységbe tértünk be kaszinótojást enni.
Nos, ettől függetlenül hangulatos volt a Váci utca kb. hajnali 7-kor, bár az a néhány arra siető ember biztosan furcsán nézett rám, amint a novemberi hajnali ködben karácsonyi díszítéseket és karácsonyfákat fotózok a mobilommal.
Vaporized Religion
"One of the effects of modern liberal Protestantism has been gradually to turn religion into poetry and therapy, to make truth vaguer and vaguer and more and more relative, to banish intellectual distinctions, to depend on feeling instead of thought, and gradually to come to believe that God has no power, that he cannot communicate with us, cannot reveal himself to us, indeed has not done so, and that religion is our own sweet invention."
Flannery O’Connor, “The Habit of Being”
A pilisi kemencében sült kuglóf
Fantasztikus élményben volt részem, amikor kemencében sült kuglófot készíthettem Csetneki Juci nénivel, akinek még eredeti kemencéje és természetesen receptje is van.
Egy kora reggel vágtunk bele közösen 8 kuglóf sütésébe. Én ott állhattam mellette a fényképezőgépemmel, hogy megörökítsem ezt az ősi sütési módot és egyben belekerülhessen a pilisi kemencés kuglóf a készülő evangélikus szakácskönyvbe.
Egy kora reggel vágtunk bele közösen 8 kuglóf sütésébe. Én ott állhattam mellette a fényképezőgépemmel, hogy megörökítsem ezt az ősi sütési módot és egyben belekerülhessen a pilisi kemencés kuglóf a készülő evangélikus szakácskönyvbe.
Az alábbiakban közlöm a 8 kuglófra való receptet, amit Juci nénitől kaptam. Ha valaki ki szeretné próbálni, szeretettel ajánlom a lejjebb található 1 nagy kuglófra való receptet, lehet, hogy a konyhai tűzhely sütőjébe az is elég lesz!
A fotók egy diavetítésben megtekinthetők, ajánlom őket szeretettel!
A recept és a fotók nem publikálhatóak előzetes engedély nélkül, mivel ezek nemsokára egy könyvben is megjelennek majd!
Hozzávalók (8 kuglófhoz)
A tésztához:
4 kg finomliszt
2 kg rétesliszt
80 dkg mazsola
500 gr margarin
80 dkg cukor
50 db tojássárgája
300 gr élesztő
4 l tej
1 evőkanál só
A kuglóf-formák kikenéséhez, a gyúródeszka lisztezéséhez, a kuglófok zsírozásához és porcukorral való meghintéséhez:
1 kg finomliszt
500 gr zsemlemorzsa
250 gr margarin a kuglófformák kikenéséhez
500 gr préselt zsír (bolti) a kinyújtott tészta megkenéséhez
500 gr porcukor
2 csomag vaníliás cukor
A töltelékhez:
1 kg cukor a töltelékhez
2 csomag fahéj (2x20 gr)
1 kg darált dió
Elkészítés:
1. A kuglóf-formákat margarinnal kikenjük és zsemlemorzsával megszórjuk.
2. A 6 kg lisztet a mazsolával elkeverjük, hozzáadunk 500 gr margarint, összemorzsoljuk vele.
3. Felmelegítjük a tejet, hozzáadunk 80 dkg cukrot. Kiveszünk belőle annyit, amennyi az élesztőt ellepi és felfuttatjuk vele.
4. Felverjük a tojássárgáját egy-két kanál hozzáadott tejjel.
5. A lisztes keverékhez hozzáadjuk a megmaradt tejet, a felfuttatott élesztőt, a tojáskeveréket és egy kanál sót. Az egészet jól átkeverjük, fakanállal kétszer jól átdolgozzuk, majd 1 órát kelni hagyjuk.
6. A megkelt tésztát 8 felé osztjuk, majd a leveles állag eléréséhez többször hajtogatjuk. A 8 adagot egyenként kb. tányér nagyságúra kinyújtjuk, a sodrófával egyik, majd másik irányból kiütögetjük belőle a levegőt, és vékonyan megkenjük a krémesre kevert zsírral.
7. A tésztát meghajtogatjuk. Vízszintesen képzeletben elharmadoljuk a kinyújtott tésztát. Felülről a harmadát a középső harmadra hajtjuk, majd az alsó harmadot ráhajtjuk (levélhajtás). Az összehajtott tésztát képzeletben megfelezzük. A bal oldali részt a felezővonalig behatjuk, majd a jobboldalit hasonlóképpen. A most már két részből álló tésztát összehajtjuk, mint egy könyvet, és úgy tesszük magunk elé vissza a nyújtódeszkára, hogy a „könyv” éle velünk szembe kerüljön.
8. A tésztát magunk elé vesszük, újra kinyújtjuk, megkenjük zsírral, majd a hajtogatást megismételjük. Úgy tesszük le, hogy a „könyv éle” újra velünk szemben legyen.
9. A tésztákat újra kinyújtjuk és megszórjuk a maradék cukorral, a dióval és a fahéjjal. Feltekerjük, majd a feltekert tésztát csigaformára tekerjük és beletesszük az előkészített kuglóf-formákba.
10. Félórányi további kelés után kerülhetnek a kuglófok kb. másfél órára a kemencébe.
11. Miután kivettük a kemencéből a kuglófokat, megszórjuk őket porcukorral. Ezek után kifordítjuk a kuglófokat a formából, és megszórjuk az egészet a vaníliás cukorral elkevert porcukorral.
Otthoni körülmények között a kuglófformába helyezett
tésztát még addig hagyjuk kelni, amíg a sütő eléri a 210 fokot, majd a
sütőnktől függően 35-40 percig sütjük. Ha a teteje nagyon pirosodna, takarjuk
le a sütőben sütőpapírral. A sütési hőfokot lejjebb kell venni, ha pirulni kezd
a teteje.
Hozzávalók a tésztához:
500 gr finomliszt
250 gr rétesliszt
100 gr mazsola
60 gr vaj a tésztához
60 gr vaj a tészta megkenéséhez
100 gr cukor
6 tojás sárgája
35 gr élesztő
½ l tej
csipet só
Furcsa élmények: La Praline boulangerie - patisserie
Annyira tetszett a Facebook-on naponta többször jelentkező híradás erről az új helyről, hogy kihagyhatatlannak véltem. Olvastam én, hogy egy új helyen, a Hegyvidék Központban nyílt meg, de hát azt gondoltam, ez biztosan annyira tuti és romantikus, el kell hozzájuk zarándokolni.
Nos, megtörtént. Mivel túl sok helyre nem jutok el, és mindig azt gondoltam, hogy általában jól választok, ezért nagy reménységgel mentünk most is. Sajnos hiba csúszott a számításaimba...
Maga a hely egy kockaépület sarkán, nem túl rusztikus környezetben található. A franciásnak mondott enteriőr stílusnál azt vártam, hogy majd (méltán) híressé vált francia cukrászda társához hasonló lesz. Nos, nem, de ez még nem lett volna akkora baj.
Rendelésnél a csábítóan hívogató macaronoknak nem tudtam ellenállni, mert már rég nem sütöttem macaront, és egyébként is obligát módon mindig ki kell próbálnom, akárhová megyek.
Rendeltem még croissant, kacérkodtam mellette a csokis párnácskával is, de a croissant mellett döntöttem. A férjem Éden szeletet kért és két capuccinot.
Leültünk, de már nem voltam túl boldog (pedig ilyenkor milyen boldog is tudok lenni...) a bejárat és a konyhabejáró mellett meghúzódó, romantikusnak már csöppet sem mondható lokalizációval.
Nemsokára meg is érkezett a rendelésünk. Az egyébként nagyon kedves és barátságos felszolgáló lány valószínűleg kitalálta titkos gondolatomat, mert croissant helyett párnácskát hozott.
Gondoltam, ez égi jel, most ezt kell itt kipróbálnom. Meg sem néztem mindent alaposan, rögtön fotózgattam a megérkezett rendelést. Beleharaptam a párnácskába, nagy aha-élményem nem volt, de rossznak nem nevezhető. Látszik, hogy szép leveles.
Majd belekortyoltam a forró, illetve nem, hoppá, erősen langyos kávéba. Hú, ez már a második rossz pont, gondoltam, hogy jövünk majd ki ebből? Inkább nézzük a macaronokat, az majd feledtet mindent.
De sajnos nem. A fotók is mutatják, hogy a málnás macaron igencsak átázott darab volt, lapos, összetöredezett. Beleharapva nem érezted először azt a roppanást, majd a finom krémet benne. Átázott volt. Jaj.
Jöjjön a mangós. Dettó átázott. Vagy fagyasztásból engedték fel, vagy a krém állagának kialakításakor nem jutott a cukrász eszébe Pierre Hermé egyetlen jótanácsa sem.
Szomorú voltam, hogy így kellett eljönnünk. Panaszkodni nem akartam, amit elénk tettek, megettük és kifizettük, de amit a hely ígért, legfőképpen minőség terén, az nagyon nem jött be. A jó fotók és a jó PR mellé bombabiztos állandó minőség is kell ahhoz, hogy ez a hely valaha kult-hellyé váljon.
Kirándulás a zöld hídhoz
Régóta dédelgetett álom vált ma valóra! Végre eljutottam a zöld hídhoz! Valóban fantasztikus, de az egész út az őszi erdőben és határban lenyűgöző volt! Dolina rulez! :-)
QUOTESHELF - What determines you?
A person will worship something, have no doubt about that . . . . That
which dominates our imaginations and our thoughts will determine
our lives, and our character. Therefore, it behooves us to be careful
what we worship, for what we are worshipping we are becoming.
Ralph Waldo Emerson
Szomorú búcsú
Van úgy, hogy az élet változást/váltást hoz, de ne feledkezzünk meg arról, ami jó volt, fontos volt és sok szempontból sokat jelentett... Köszönünk mindent!
QUOTESHELF - making bread
To be sensual, I think,is to respect and rejoice in the force of life, of life itself,and to be present in all that one does,from the effort of loving to the making of bread.
– James Baldwin
Egy csuda udvar a Káli-medencében
Miután már csukott szemmel is megtalálom Köveskálon az ABC-t, ahol a híres nagyvázsonyi vajas kiflit lehet kapni, ideje volt felkeresni a Kővirág éttermet is. A település és a környék büszkélkedik egy-két híres hellyel, de valószínűleg a kifli mellett a Kővirág Étterem az a lokalitás, ami legalább egyszer kihagyhatatlan.
A nyár utolsó vasárnapjának délutánjára foglaltunk helyet a Kővirágban, miután jelzem - valahol - egy poros domboldalon leparkoltunk, hogy a közelgő vihar beállta előtt teszteljük a híressé vált éttermet. A parkolás után egy kapuban találtuk magunkat, ahová belépve pont az a miliő (és egy kedves doktorandusz-társam az egyik asztalnál) fogadott bennünket, amire egyszerűen csak úgy vágyik az ember. A XXI. század elejének rusztikus romantikát óhajtó minden életérzése belesűrűsödött ebbe az udvarba - ezt az eklektikát a pincérek is képviselték...
A kis poszt alatti diavetítésben látható néhány olyan fotó is, ami az általunk fogyasztott ételekről készült - és bár sejtem már, hogy ez a szösszenet nem egy kimondott étteremkritika, de azért megérdemli az étterem, hogy elmondjuk róla, rendben volt a konyhájuk! Ötletes, nem hivalkodó, bár változó adagú,, de különleges, az idény jellegét abszolút figyelembe vevő konyháról van szó. Mivel én itthon alapvetően vidéki jelleggel főzök, ezért számomra nem az egzotikum (volt, akinek igen :-) kategóriájába tartozott a választék, de a maga stílusában nemes és finom volt minden. Egy nagyon extra különlegesség azért volt, ez pedig az aperitifként általunk fogyasztott bor volt, kovászos uborka lével felöntve... Igen, nagyon finom! :-)
A hely hangulatára visszatérve a fotók remélem mindent elmesélnek majd arról, hogy mire is vágyunk akkor, amikor a világtól távol, egy csendes kis udvarban megbújó éttermet választunk ki úticélul. A Kővirág megfelelt ennek az álomnak és elvárásnak.
Táncbemutató a péteri falunapon
Nem kétséges, hogy egy falunapnak mindig meg van a maga falusi bája. A mai napon Péteriben rendezett falunap egyszerűen zseniális volt - a színpadon folyamatosan elment a hang, mert a körhintás túl sok áramot fogyasztott, a színpad sötétedés után piros-zöld villódzó fényekkel volt megvilágítva és a mai társadalom két szélének képviselői békésen ünnepelték Péteriben a 2012. év augusztus 20-át. Természetesen ehhez a bájhoz már csak a pilisi goldance-es táncosok tudtak érdemlegesen hozzászólni, akarom mondani hozzátáncolni.
A táncuk alatt (no nem az áramszünetes rész alatt) megtelt a színpad előtti tér, és "Jaj de cukik" felkiáltással üdvözölték a táncosokat az egyik képen meg is örökített, ma még titkos rajongók.
És hát ilyenkor ugye a szülői szív nagyokat dobban - ki nem lenne büszke táncos gyermekére, az egész csapatra, és erre a bájos vidéki falunapos fellépős feelingre? Gratulálunk Fanni, Gergő, Blanka, Peti, Nikol, Attila, Lili és Dani!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)