Főzzünk a Tabánban! Blogkóstoló

Jó kis csapat, akiknek ez az ötlet az eszébe jutott. Egy este, ahol WYSIWYG ("amit most látsz, az éppen van...") alapon a gasztroblogok jeles képviselői megfőzték nekünk azt, amit mi meg is ettünk. Tegye fel a kezét, aki szabadidejében (vagy nem akkor) nem néz gasztroblogokat, és nem szeretne modern Csipkerózsikaként házi istennővé válni. Én szeretem ezeket a blogokat és kívülről fújom az éppen aktuális tartalmat. Némelyik pedig a főzés örömén túl kulturálisan, vallásilag, vagy éppen hasonló élethelyzet miatt különösen is lebilincselő olvasmány.
Ezért csillant fel a szemem, amikor a Dining Guide által szervezett Blogkóstoló plakátját megláttam. Jelentkeztem, sőt az egész családot beneveztem. Ha valaki azt gondolja, hogy ez így egy unalmas történet, legközelebb jöjjön velünk.
Tehát: öten érkeztünk a Tabáni Terasz vendéglőbe. Két felnőtt, három egykorú gyermek. A karszalag, amit kaptunk, hamarosan az este főszereplőjévé vált. Ja, hogy kóstolóra jöttünk? Még nem érdekes, majd később foglalkozunk azzal is. Először a világító karszalagok. Abszolváltuk, mindenki karjára került egy fényes izé. Egy rendkívül hangulatos udvarra érkeztünk, körben álltak és főztek ŐK. A gasztrobloggerek. Limara, Malackaraj, Lila Füge, Fűszeres Eszter, Lorien, Horász és Chili&Vanilia. Mesebeli választék, húsok, péksütemények, édességek - de mit egyenek a gyerekek? Elérkeztünk a második problémás etaphoz. Végül is Malackaraj chorizo-ja megmentett bennünket, Peti hamar rá is jött, hogy a kolbászkának karácsonyi íze van. Éhség kipipálva. De még szomjasak. Az este további sikere érdekében (hogy mi szülők is kicsit jól érezhessük magunkat) a legnagyobb kompromisszumot kellett meghoznunk (aki elítéli a gyenge szülőket, ne olvasson tovább kérem). Kaptak három nagy pohár kólát. Életükben először hivatalosan. És boldogok voltak, még a szilvás krémet is megkóstolták, Zita pedig falta Eszter szilvás rétesét. 
És innentől kezdődött az igazi kóstolás. Pisztáciás malacpástétom Malackarajtól, Chili&Vanília sült céklája, bulgurja, Eszter sóletje és rétese, Lila Füge pisztáciás sütije és Lorien paradicsomos marha raguja. A hazahozott madárlátta csomagba még tettünk Limara saját sütésű kenyeréből is. Meggyőző ízutazás volt, igazi kaland, egy esős, színes lufis hangulatos est, és még Angéla is ott volt, akinek a Facebook-on végigszurkoltuk a nyarat a Kistücsökben, még ha személyesen nem is jutottunk el.
Viszont a Blogkóstolóra eljutottunk és reméljük, hogy lesz még kedvük kedvenc gasztrobloggereinknek ahhoz, hogy máskor is főzzenek nekünk...

7 megjegyzés:

cirip írta...

Na, MOST irigykedem. Ez az első otthoni esemény, amiből nagyon sajnálom, hogy kimaradtam. Helyette ma egy egyháztörténeti eseményen vehettem részt - némi sorban állás után bejutottam Finnország első (európa talán harmadik) női püspökének avatására, nagyon nagy esemény volt. (Majd a blogon mesélek.)

Fűszeres Eszter írta...

Örülünk, hogy jól éreztétek magatokat, és a kép alapján be is azonosítottuk, hogy kik vagytok! :-)
Gyertek máskor is!

cirip írta...

Na, MOST irigykedem. Ez volt az első otthoni esemény, amiből sajnálom, hogy kimaradtam. Helyette igazi egyháztörténeti alkalmon vehettem részt: némi sorban állás után bejutottam Finnország első (Európa talán harmadik) női püspökének avatására. Nagyon nagy esemény volt. (Majd a blogon mesélek.)

p_agnes írta...

Köszönjük! Jövünk :-)

p_agnes írta...

Kedves Cirip, pénteken jövök!!! Hát, Irja Askola avatása már inkább x-edik esemény, túl vagyunk Európában szerintem már az öt női püspökön!
Valaki megkért, hogy az egyetemen is tartsunk főzőórát :-)

axi's kitchen írta...

Jó kis beszámoló!
Többször csodáltam meg a családodat, nagyon szépek a gyerekek!(látom Eszternek is feltűnt :-)!

p_agnes írta...

Kedves axi's!
köszönjük! :-)