A fotó Szarvas egyik üzletének ajtaján volt olvasható.
A kenyér és a pék
(photo by Viktória Varjú)
Teljesen a hatása alatt vagyok:
Tihamér cikke a pilisi Holánszki pékségről a Csúcsragadozó blog-on
salsa ad :-)
“And Then There Was Salsa” from Frito Lay Dips on Vimeo.
Nézzétek meg az eredeti linken is - zseniális! :-)
Francia utcabál
Nem, nem tudok franciául. Ezért magyarul kértem a sajttálat, és bár franciául válaszoltak vissza, azért megkaptam. Büszke franciákkal büszkén magyarul nagyon jól el lehet beszélgetni...
A Deák tér szomszédságába költözött a francia utcabál, ami kihagyhatatlan élménynek bizonyult. Annyira, hogy egyedül békávéztam be a Belvárosba hármasikreimmel, akik 6 évesen (na jó, hat és fél) először ültek villamoson, trolin és buszon. Nekik is nagy élmény volt, nekem is. Jövő nyáron meg is ismételjük majd újra. Még jó, hogy a Ferenciek terén Anikó várt bennünket, akinek segítségével a városi séta azért sokkal kellemesebbnek bizonyult a buszozásnál.
Vissza a franciákhoz: tájegységenként igen változatos bemutatkozásban volt részünk. Bor, pezsgő, sajt, bor, pezsgő, sajt volt a felhozatal, egy kis cassis-szal még változatosabbá téve. Egyébként miért is akarnánk többet, ez nem elég? Na jó, volt még süti, quiche, cukorka, és ha elkölthettem volna sok pénzt, nagyon sok jó dolgot vásárolhattam volna. Ez sajnos nem jött össze. De volt még egy kellemes meglepetés: Mirelle és ikerlányai is a délelőtt látogatói voltak és sikerült néhány szót beszélnünk is. (Mirelle blogja a blogajánlók között található!)
Üdvözlöm a franciákat, finom volt a sajttál, egy kis kacsamájas finomságot azért hazamentettem, de a legnagyobb élmény mégis ez az egész nap volt a gyerekekkel. Őket látni és velük lenni felülmúlhatatlan...
Békebeli poszt
A mai ebédidő Cegléden ért bennünket, és kihagyhatatlannak bizonyult a már többször látogatott Békebeli Cukrászda, a Nagykőrös felé vezető út szomszédságában. Valami azt súgta, hogy ma mindent fotózzak le, sütiket, kávét, fagyit, feeling-et, szóval mindent :-)
Úgy éreztem magam, mint egy titkos étterem-kritikus, aki álruhában fedezi fel a terepet, hogy utána legalábbis a New York Times hasábjain csípős hangú beszámolót írjon és mínuszban osztogassa a Michelin-csillagokat. Az egyik pillanatban izgatottan fedeztem fel, hogy macaroon-t is készítenek, már kérni is akartam egyet, amikor a kedves pultos hölgy közölte, hogy a macaroon-juk fagyasztva van, elvitelre javasolja és kb. 15-20 perc múlva lesz fogyasztható állapotban. Ezt nem tudtam mire vélni, ezért a ma igen trendinek számító macaroon kóstolásról és kritikáról lemondtam.
Volt helyette Pándi meggyes süti, epres süti, színes süti és csodás gyümölcsös süti és rengeteg fagyi. Sőt, az eszpresszó kávé mellé kis csokis croissant-at adnak, a gyerekek nagy örömére. Az mondjuk nem volt annyira jó, hogy amikor a gyerekek pénzzel a kezükben bementek, hogy vegyenek még ilyet, mert milyen finom, azt mondták nekik, hogy csak kávé mellé jár. Én biztos örömmel adtam volna a három kis éhenkórásznak :-)
A hely design-ja igényes, és tartják a színvonalat. A sütik is finomak, bár az árba a látványelemet vastagon bekalkulálták, úgy gondolom. A fagyi nagyon klassz, a tripla csokis a kedvencem, meggy is van benne.
Kisgyerekeseknek ideális, mert egy szuper játszótér van mellette, előtte-utána lehet sütizni, felnőtteknek kávézni, gyerekeknek fagyizni. És ne feledjük az aranyárban mért sajtos rolót, ami nagggggyon finom!
este a Kertben
Ma újabb kert-inspekciós este volt. Eredmény: ribizli, málna, cukkini, egy gyerek, aki egész nap a borsó mellett ül és eszi, másik gyerek békákra vadászik, harmadik gyerek (lány) ma este nem került fel a fotókra. Van viszont dédi, aki focilabdát vadászott a kertben és elmesélte a krumpli közepén álló kukoricák történetét. Ami úgy kezdődött, hogy egy macska (!) hozott a kertbe egy döglött galambot, ami már ugye elég problémás állapotban volt, annyira, hogy a begyében lévő kukoricaszemek kiszóródtak, macska-elvtársnak nem ízlett. A begyéből kiszóródó kukoricaszemek szépen kikeltek, már 10 cső figyel a kukoricán.
Tanulságos este volt.
hajnal a Dolinában
A facebook-on már "eldicsekedtem" vele, hogy Anikóval ma reggel 17 km-t futottunk. Szívesen beszámolnék drámai körülményekről, ha lettek volna, de nem voltak, ami engem is meglepett. Ezek szerint kezdek formába lendülni, persze ahogy ilyenkor szokás, mostantól fogva igen ritkásan tudok majd csak futni. De hátha Szarvason és Stuttgartban sikerül majd!
Ja, időt nem mértünk, feeling-ből futottunk :-)
(ki)futópálya
A futásnak komoly bibliai alapjai vannak :-), és tulajdonképpen ez a ma esti futás is bizonyos szempontból egyházi indíttatású :-), mindemellett meg kell jegyeznem, hogy én szeretek ilyen pályán akár hosszú távon is futni, vagy éppen intervallozni.
A szóban forgó atlétikai centrum Albertirsán található, ma este futottam itt először (köszönöm! :-), és tényleg nagy élmény volt!
SOULMATE spin racing
Ez igazán mulatságos volt egy szárszói spinning edzésen pump-up verzióban. Ez itt persze az a bizonyos "szép" stúdiófelvétel.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)