Elmondom titokban, hogy okt. 5-én, vasárnap, lefutottam életem második maratoni távját, most 4:37:50-es idővel és nagyon büszke vagyok rá! Két évvel ezelőtt már futottam maratont, akkor sokkal rosszabb idővel :-). Most azonban kifejezetten jól ment a futás, szinte repültek a kilométerek :-), már ha lehet ilyet mondani egy maratoni futásról. De már reggel éreztem, hogy ez az én napom, mert felébredés után ezt mondtam férjemnek: "Na, szaladjunk!"Vasárnap gyönyörű idő volt egyébként, a rakparton néha fújt a szél, de mégis az egész futás egy gyönyörű emlékként marad meg bennem, mert csak futottam, zenét hallgattam, nem volt a futás közben 'fal' és tulajdonképpen élveztem az egészet. A regeneráció sem tartott túl sokáig, ma este tkp. már teljesen jól érzem magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése