a SUCH MUCH WATCH folytatódik...

Egyszerű óravásárlásnak indult. Női sportóra a majdani futóverseny szellemében (ha valaki nem értené, Timex Ironman), egyszerű kivitel, stopper legyen rajta, meg vagy harminc köridő, mert az naggggyon kell :-)
Sportüzletbe kedves vásárló betér, rögtön kedves férfi eladó fogadja, már ott is vagyunk az órás-állvány előtt, a halványlila színben pompázó sportórát kedves vásárló tekintete már ki is szúrta. És még egy másik csini női órát is, de ha már nő a vásárló, hadd nézelődjön. Közben beszélgetés segítőkész eladóval (ez ebben az áruházban kiemelten fontos).
Majd néhány perc múlva kedves vásárló (azaz én) azon kapom magam, hogy a nekem segítő áruházi munkatárs (már nem  azt írom, hogy eladó, mert rangsorban feljebb léptünk :-), a férfi karórákat mutatja és elemzi, különböző férfi órákat nézegetünk, titán-cuccokról meg ilyenekről esik szó, és arról, hogy egy férfinek legalább 10 órája van otthon, ezért a felesége is órát kapott szülinapjára...
Lassan eszmélek - milyen órát is akarok venni, hol is vagyok, most akkor hány órát is vegyek egyszerre? Köd eloszlik, valóság talajára visszatalálunk, hajtsuk csak vissza a női oldalt, megvesszük a halványlila stopperes órát. Jó lesz az nekem...

1 megjegyzés:

Kreaholic írta...

:-) Hihihi! Ismerős... az ismerősök, amikor kijönnek a fürdőből mindig furcsán néznek rám... itt is van óra?! És szobánként is minimum kettő... Mi volt rám ekkora hatással? Augustinus: Vallomások XXIII.fejezete? :-)