Mit tegyen az ember, ha csak 1 órája van Vác feltérképezésére? Persze Főtér, templom, nagyon klassz, de hol a híres Desszert Szalon? Esik, fúj, szörnyű felhők gyülekeznek, de bele kell, hogy férjen ebbe a rövid órácskába Mihályi László sztárcukrász kicsiny sütis boltja.
A hírek szerint nem akármilyen sütik készülnek itt. A pilisi foodpolice ennek utána kíván járni. És az ilyen dolgok már szinte a belépéskor eldőlnek. Elég rápillantani a kínálatra, hogy a szemek elkerekedjenek, és az ember fel akarja vásárolni az egész kis cukrászdát. De választani kell. Az első kötelezmény a macaron. Ezért: A legjobb macaronok a Dining Guide szerint. Nekünk bejött..
Második választott süti az Eszterházy torta. Jóval diósabb, mint vetélytársa, a Daubner-féle Eszterházy, nálam marad a második helyezés. A két kötelező süti után ízkaland következett. Mogyorós, rebarbarás sütik, egyik finomabb, mint a másik. Végül is négy általunk választott süti és a látvány alapján megerősíthetem: kreativitás és minőség a kulcsfogalmai az egyszerű, ámde igényes vasárnap délutáni süteménye vágyóknak.
A sütizés után kb. 100 m sétát tettünk és cuki fotókat készítettünk :-)
8 megjegyzés:
És kihagytátok a Vörösház cukrászdáját a főúton? Na, ott a fagyik... hmmm... ha hideg van, akkor sem bánjátok meg!!! És a piac mellett a másik cuki... hjaaaj, és a rétesház?
Vác melletti papnéként ne csodáljuk a súlygyarapodást! :-)
Érzem már, hogy vissza kell mennem Vácra :-) Most már akkor meg van a következő látogatás pontos forgatókönyve is :-)
Bizony, bizony! Aztán a következő, a következő és a következő... aztán futhatsz egy jó kis maratont a Börzsönyben:-)
Hogy jött neked ez a futás-őrület?
10 éve fogyókúraként indult, azután lett belőle hobbi, majd szépen jöttek a versenyek is. Mostanra már egészségmegőrző funkciója is van... ahogy haladok a korral ugye :-)
Akkor nekem is itt az ideje elkezdeni(idén betöltöttem a harmincat és a mérleg mutatója is elkezdett felfelé kúszni...), csak ugye a ti előnyötök az az, hogy ALFÖLDÖN ÉLTEK!!! Azok a jó kis nyáregyházai LAPOS utcák... (A férjem: Kollár Zsolt, ott szolgált egy pár évig.)
Cecília, képben vagyok :-)
Hát, harminc... jó is az, a negyven (felett) sem rossz :-))))
A múltkor hallottam, hogy a nők igazán negyven felett teljesednek ki, akkor lesznek igazán nők.
IGEN! :-))))))
Megjegyzés küldése